Vándorélet
Vándorélet
Saturday, November 12, 2011
7:08 AM
Jobbágy Klárának hívnak. Ôsrégen az ötvenes évek közepén születtem Magyarországon, Budapesten. 1979.-ben, megszakítva föiskolai tanulmányaim Szegeden, emigráltam Stockholmba. Azóta is Svédországban élek.
Ma is Magyarnak vallom magam. Az viszont kétségtelen, hogy hosszú svédországi tartózkodásom alatt magatartásom, értékrendem és személyiségem is megváltozott. Méghozzá alaposan. Talán úgy is mondhatnám az identitás mellékvágányára léptem.
A honvágy ára - Hemlängtans pris
Tegnap hallottam a rádióban egy tragikus riportot. A riport Osvaldo Perez Moreiráról szólt. Osvaldo a chilei zavargások idején 1976-ban emigrált Svédországba. A junta bukása után lehetôséget látott arra, hogy családjával hazatérjen szülôvárosába Szantiágóba. Osvaldo, Svédországban kemény munkával összerakott pénzébôl, vállalkozásba kezdett a délamerikai fôvárosban.
Néhány hónap elteltével, be kellett látnia,hogy vasszorgalma ellenére, Szantiágói vállalkozása tönkrement. Egy fillér nélkül tért vissza a család Svédországba. Osvaldó visszatért a régi munkahelyére. Kudarca ellenére, egy félév elteltével ismét ellenálhatatlan vágyat érzett arra, hogy visszatérjen Szantiágoba. Érezni a város jólismert pulzusát, hallani az ismerôs nyelvet. Hazatérése rövid idô elteltével ismét csalódáshoz vezetett.
Osvaldo 35 éven keresztül volt uton két hazája között. Nem tudott választani. Megrészegülve az utazás mámorától, élte meg a megérkezés keserûségét. 2010 decemberében végérvényesen elhatározta magát. Végetvetett életének.
Osvaldo Perez Moreira